Hivatali karácsony / Office Christmas Party [2016]
A modern, amerikai komédiák is csak arra jók, hogy... igazából sok mindenre nem. Évente akad egy-két gyöngyszem, míg a többi, több tucatnyi szemét a jól kitaposott úton halad előre az ezerszer lerágott, messziről besaccolható, poénnak szánt, ám inkább kínos gegekkel.
Ezzel azt hiszem jól körül is írtam az Office Christmas Party-t, amelynek bár az előzetese nagyjából belőtte az irányt, én valamiért mégis vártam. Kicsit amolyan Project X - Az iroda elszabadul akart lenni, vagyis a történet nagyon minimálisra faragott, inkább az okozza a humor gyökerét, hogy milyen esések, borulások, szerencsétlenkedések történnek azon a bizonyos karácsonyi bulin. Valahol ennél azért több szusz szorult a filmbe, pár fokkal kreatívabb, mint a házibulis darab, de még így sem teljesített valami szépen.
A sztori röviden annyi, hogy egy szoftvercég háza táján nem megy minden jól: az év végi prémium ugrik, elbocsátások várhatók, a szokásos karácsonyi buli pedig a konok főnök (Jennifer Aniston) miatt lefújva. De itt van a boss, részletvezetőként dolgozó testvére (T.J. Miller), aki egészen más mentalitással éli az életét. Így végül csak összehozza a bulit, ahova még egy komoly vevőt is meghív, hogy lebonyolítson egy életmentő üzletet.
Alpári, altesti humortól nem mentem az Offical Christmas Party, amellyel még különösebb probléma sem lenne, ha nem azon kéne nevetni, hogy például valaki fingik, és még ki is jelenti, hogy 'igen, én voltam'. Hogy a HR-es még a buli közepén is ragaszkodik a munkahelyi szabályokhoz, hogy egy kis főnök prostit bérel fel, hogy eljátssza barátnőjét, vagy a nagy dumás strici, aki nélkül ez a film bőven egy ponttal többet is kaphatott volna. Ha egy férfi és egy nő a sztori elején jóban vannak, szinte biztos, hogy végül összejönnek: azt a bizonyos sokszor lerágott csontot a film pofátlanul dobálja nézője arcába, nem egyszer és nem kétszer.
Mondanám azonban, hogy nincsenek kedvelhető karakterek, de ez nem igaz: T.J. Miller próbálja menteni, amit lehet. Hiába alakít olyan karaktert, akit egy átlag komédiában, mellékszereplőként a halálba kívánnánk, itt valahogy elkapta a fonalat, és bár néha túltolja, valahogy ő érezető az egyetlen mentsvárnak ebben a katasztrófában.
Így lesz az Office Christmas Party egy bitang gyenge vígjáték, ám minden negatívuma ellenére nem szabad elfelejteni, hogy egyetlen percre sem válik unalmassá. Pörög, ahogy egy mai komédia pörögni szokott, valami mindig történik, valaki mindig pofázik, csak két nagy baj van vele: nem igazán eredeti, és nem is igazán vicces.
Ezzel azt hiszem jól körül is írtam az Office Christmas Party-t, amelynek bár az előzetese nagyjából belőtte az irányt, én valamiért mégis vártam. Kicsit amolyan Project X - Az iroda elszabadul akart lenni, vagyis a történet nagyon minimálisra faragott, inkább az okozza a humor gyökerét, hogy milyen esések, borulások, szerencsétlenkedések történnek azon a bizonyos karácsonyi bulin. Valahol ennél azért több szusz szorult a filmbe, pár fokkal kreatívabb, mint a házibulis darab, de még így sem teljesített valami szépen.
A sztori röviden annyi, hogy egy szoftvercég háza táján nem megy minden jól: az év végi prémium ugrik, elbocsátások várhatók, a szokásos karácsonyi buli pedig a konok főnök (Jennifer Aniston) miatt lefújva. De itt van a boss, részletvezetőként dolgozó testvére (T.J. Miller), aki egészen más mentalitással éli az életét. Így végül csak összehozza a bulit, ahova még egy komoly vevőt is meghív, hogy lebonyolítson egy életmentő üzletet.
Alpári, altesti humortól nem mentem az Offical Christmas Party, amellyel még különösebb probléma sem lenne, ha nem azon kéne nevetni, hogy például valaki fingik, és még ki is jelenti, hogy 'igen, én voltam'. Hogy a HR-es még a buli közepén is ragaszkodik a munkahelyi szabályokhoz, hogy egy kis főnök prostit bérel fel, hogy eljátssza barátnőjét, vagy a nagy dumás strici, aki nélkül ez a film bőven egy ponttal többet is kaphatott volna. Ha egy férfi és egy nő a sztori elején jóban vannak, szinte biztos, hogy végül összejönnek: azt a bizonyos sokszor lerágott csontot a film pofátlanul dobálja nézője arcába, nem egyszer és nem kétszer.
Mondanám azonban, hogy nincsenek kedvelhető karakterek, de ez nem igaz: T.J. Miller próbálja menteni, amit lehet. Hiába alakít olyan karaktert, akit egy átlag komédiában, mellékszereplőként a halálba kívánnánk, itt valahogy elkapta a fonalat, és bár néha túltolja, valahogy ő érezető az egyetlen mentsvárnak ebben a katasztrófában.
Így lesz az Office Christmas Party egy bitang gyenge vígjáték, ám minden negatívuma ellenére nem szabad elfelejteni, hogy egyetlen percre sem válik unalmassá. Pörög, ahogy egy mai komédia pörögni szokott, valami mindig történik, valaki mindig pofázik, csak két nagy baj van vele: nem igazán eredeti, és nem is igazán vicces.
Megjegyzések
Megjegyzés küldése
Regisztráció nélkül is hozzászólhatsz a bejegyzéshez.