A meghívás / The Invitation [2015]
Régi baráti társaság gyűlik össze, hogy hosszú idő után megint együtt töltsenek egy estét. Will és barátnője, Kira kissé ódzkodva érkeznek meg, mivel a házigazdák nem mások, mint a férfi volt felesége és annak újdonsült párja. A helyszínre érkezve Will-nek egyre rosszabb érzései lesznek az estével kapcsolatban. Egyre több gyanús dolog szúr neki szemet, és rosszat sejt.
Karyn Kusama (Æon Flux, Jennifer's Body) új filmjével sokkal komolyabb vizekre evezett: a The Invitation egyszerre kamaradarab, thriller, és talán egy csipetnyi horror - bár sok helyen így van feltüntetve, szóval aki ténylegesen horrort vár, az bizony jó eséllyel koppanni fog.
Lényegében a 100 perces idejéből 80 percet arra tesz fel, hogy a nézőt mindvégig kétségek között tartsa. Will szemszögéből látjuk a dolgokat, aki valamiért nem bízik abban, hogy ez az este békésen fog véget érni. Miért olyan túlzottan, már-már idegesítően kedvesek a házigazdák? Hol van a még meg nem érkezett vendég? És ki az a rejtélyes fickó, aki egyszer csak betoppan, de a házigazdákon kívül senki nem ismeri? Ilyen és ehhez hasonló, egyre merészebb kérdések fogalmazódnak meg hősünkben, vele együtt bennünk is, de ez csak az érme egyik oldala. Ugyanis a The Invitation rendelkezik azzal a bravúrral, hogy amikor már nagyjából van egy sejtésed, egy jelenettel képes lerombolni azt.
Ilyen játékot játszik velünk a film, elhitet valamit, majd rájössz, hogy hülyére vett. Mindezt nagyon is lassan építkezve teszi, hiszen a The Invitation minden, csak nem gyors tempójú. Ha belemész a játékba, nagyon könnyen sikerül elmerülnöd ebben a rejtélyes meghívásban, ha nem, akkor szó szerint halálra unod magad. Ez valahol az előnye és egyben a hátulütője is, főleg, hogy bár a finálé nagyon hirtelen és hatásosan robban az arcodba, tekintettel arra, hogy meddig halogatták, túl hamar lezavarták. Felépítését tekintve hasonlít az Audition című darabra, amely szintén fenntartotta a misztikumot a cselekmény háromnegyedében, aztán meg elszabadult a pokol.
Ha nem is mentem a mennybe tőle, azért mindenképp egy figyelemreméltó darab, persze csak ha helyén tudod kezelni. Nem kell tőle nagy megváltásokat várni, viszont nagyon jól tartja fenn a feszültséget és a rejtélyt, hogy aztán egy hirtelen jött pillanatban a fináléban csúcsosodjon ki minden.
Karyn Kusama (Æon Flux, Jennifer's Body) új filmjével sokkal komolyabb vizekre evezett: a The Invitation egyszerre kamaradarab, thriller, és talán egy csipetnyi horror - bár sok helyen így van feltüntetve, szóval aki ténylegesen horrort vár, az bizony jó eséllyel koppanni fog.
Lényegében a 100 perces idejéből 80 percet arra tesz fel, hogy a nézőt mindvégig kétségek között tartsa. Will szemszögéből látjuk a dolgokat, aki valamiért nem bízik abban, hogy ez az este békésen fog véget érni. Miért olyan túlzottan, már-már idegesítően kedvesek a házigazdák? Hol van a még meg nem érkezett vendég? És ki az a rejtélyes fickó, aki egyszer csak betoppan, de a házigazdákon kívül senki nem ismeri? Ilyen és ehhez hasonló, egyre merészebb kérdések fogalmazódnak meg hősünkben, vele együtt bennünk is, de ez csak az érme egyik oldala. Ugyanis a The Invitation rendelkezik azzal a bravúrral, hogy amikor már nagyjából van egy sejtésed, egy jelenettel képes lerombolni azt.
Ilyen játékot játszik velünk a film, elhitet valamit, majd rájössz, hogy hülyére vett. Mindezt nagyon is lassan építkezve teszi, hiszen a The Invitation minden, csak nem gyors tempójú. Ha belemész a játékba, nagyon könnyen sikerül elmerülnöd ebben a rejtélyes meghívásban, ha nem, akkor szó szerint halálra unod magad. Ez valahol az előnye és egyben a hátulütője is, főleg, hogy bár a finálé nagyon hirtelen és hatásosan robban az arcodba, tekintettel arra, hogy meddig halogatták, túl hamar lezavarták. Felépítését tekintve hasonlít az Audition című darabra, amely szintén fenntartotta a misztikumot a cselekmény háromnegyedében, aztán meg elszabadult a pokol.
Ha nem is mentem a mennybe tőle, azért mindenképp egy figyelemreméltó darab, persze csak ha helyén tudod kezelni. Nem kell tőle nagy megváltásokat várni, viszont nagyon jól tartja fenn a feszültséget és a rejtélyt, hogy aztán egy hirtelen jött pillanatban a fináléban csúcsosodjon ki minden.
Megjegyzések
Megjegyzés küldése
Regisztráció nélkül is hozzászólhatsz a bejegyzéshez.