Cloverfield Lane 10. / 10 Cloverfield Lane [2016]

Ha van film, ami száz százalékig fű alatt érkezett, akkor az a 10 Cloverfield Lane. Idén januárban megkaptuk az első előzetest, hozzá az információt, hogy márciusban premier. Hatalmas volt a titkolózás, J.J. Abrams most is tudta, hogyan fokozza fel a jó népet: az egészen addig The Cellar néven forgatott, többnyire egy helyszínes thriller végül másik címet kapott, amelyre mindenki felkapta a fejét, hiszen szerepel benne, hogy 'Cloverfield'. Így kell ezt csinálni, Abrams baromi jól ért a meló ezen részéhez is, sőt, talán ezt keni-vágja a legprofibb módon.


Michelle (Mary Elizabeth Winstead) egy párkapcsolati problémát követően összecsomagol, kocsiba pattan és útnak indul. Balesetet szenved, majd egy pincében tér magához. Howard (John Goodman) közli vele, hogy megmentette az életét azzal, hogy idehozta, a föld alatti bunkerébe. Tényleg történt valami odakint, ahogy azt a férfi állítja? Vagy csak egy őrült?

A történetről ennél többet nem mondok.

De felmerül a kérdés: az előzetest látva milyen összefüggés lehet a Cloverfield és ezen film között? Látva az "első részt" hamar beindult az emberek fantáziája, többféle elmélet látott napvilágot. Két dolgot mindenféle spoilerezés nélkül elmondhatok: ha a Cloverfield eddig kimaradt, nem muszáj pótolnod az élmény teljessége érdekében. De ha láttad a Cloverfield-et és mondjuk nem szeretted, attól ez még bőven megérdemel egy esélyt.


Egy helyszínes kamaradarab, három szereplővel - lényegében ezt kínálja a 10 Cloverfield Lane. Folyamatos misztikum, és olyan volumenű izgalom, amelyet mostanság kevés film volt képes kiváltani belőlem. A 'túlfeszített húr' jelzőt pedig néhány jelenetre itt tényleg teljesen jogosan vethetjük rá. Ehhez a bravúrosan megírt forgatókönyv is teljes mellbedobással asszisztál, amikor az egyik pillanatban sikerül elhitetnie velünk valamit, amelyet nem sokkal később kártyavárként rombol le a szemünk láttára. Mi, nézők Michelle szemszögén keresztül figyelhetjük meg a benti dolgokat, pont annyit tudunk, amennyit ő, így vele együtt sokkol le minket, amikor szépen, fokozatosan próbálja megfejteni Howard titkát. Talán tényleg egy őrült, de talán nem véletlenül építette ezt a bunkert, és odakint tényleg volt valami, amely miatt bent rekedtek és nem szabad kimenni.

Apropó: a film hangulata. Mind a díszletek, mind pedig a képkockák alá komponált, már-már hátborzongatóan misztikus zenei aláfestés, illetve ezek egyvelege roppant erős atmoszférát képes teremteni. A hideg futkos a hátadon, ahogy a kamera végigpásztáz az otthonosan berendezett, földalatti bunkerben, és ott csilingel az a bizonyos zene. Hagyományos horrorfilmekben is ritkán tapasztalok ennyire rémisztő képsorokat, amelyek pusztán csak bemutatják magát a helyszínt.


A színészek szintén telitalálatnak bizonyultak: Mary Elizabeth Winstead végre rendes lehetőséget kapott, hogy megvillantsa tényleges tehetségét, ezzel pedig maximálisan sikerült élnie. John Goodman, mint mindig, most is kifogástalan. Nagyszerűen hozza a labilis, kiszámíthatatlan, 'talán őrült, talán megmentő' férfit. És itt van még John Gallagher Jr., ő talán a leggyengébb láncszem a történetben, de semmiképp sem rossz, de a többiek, karaktereiknek hála lekörözik őt.

Amíg a Cloverfield egy hangos film volt, addig ez egy sokkal visszafogottabb, de legalább annyira, ha nem izgalmasabb darab, bár ezen a téren kár is összehasonlítani a kettőt, mert két teljesen eltérő műfajjal van dolgunk. Amolyan "szellemi folytatás", amelynél maximálisan megértem, ha valaki dühös lesz, mondván, nem erre számított. De a legjobb, ha minél kevesebbet olvastok róla, próbáltok elvonatkoztatni a címtől, és ehelyett átadjátok magatokat annak a szabályosan vágható feszültségnek, amely a 10 Cloverfield Lane képkockáit belengi.


Megjegyzések

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

Top 10: Found Footage filmek

Final Cut - Hölgyeim és uraim [2012]

Top 10: Egyhelyszínes filmek

Stephen King: Az / It [1990]