Star Wars - Az ébredő Erő / Star Wars: The Force Awakens [2015]

Spoilermentes, sztorimentes!

Emlékszem annak idején J.J. Abrams nyilatkozatára, valamikor, valamelyik Star Trek-filmje idején, hogy ő sosem volt Trekkie, sokkal inkább a messzi, messzi galaxis fanjai közé sorolta magát. Ezért volt külön öröm, amikor olvastam, hogy ő rendezi a következő, szám szerint hetedik Star Wars-filmet. Reméltem, hogy egy igazi fanboy mozit kapunk majd, ahogy azt illik. És hát... meg is kaptuk.

Abrams pontosan tudta, hogyan kell a szériához nyúlni. Kényes területre tévedt, egy rossz húzással rajongók millióit haragíthatta volna magára, ő azonban tudatában volt a majdhogynem tökéletes receptnek, amely által nem csak egy szórakoztató blockbustert kaptunk, de egy olyan Episode VII. készült el, amely zseniálisan illeszkedik a Star Wars univerzumba és mesteri pontossággal viszi tovább azt.

Nem, a történet nincs túlbonyolítva, sőt, ha negatívumot kéne mondanom, akkor akkor mindenképp a cselekményt hoznám fel: tökéletesen kiszámítható és túlontúl sok helyen hajaz a New Hope-ra. Ez lehet biztonsági játszma volt, talán a stúdió nyomása lehetett, szerencsére ezer minden más kárpótolt cserébe. Az előzménytrilógia csicsás, CGI-parádés látványával ellentétben itt minden sokkal "old schoolabb", rengeteg mindent felépítettek, igazi szívvel-lélekkel készített munka volt mögötte. A csaták bámulatosak, legyen az légi ütközet vagy fénykardpárbaj: nincs mese, egyszerűen sodor magával az egész. És igen, fanboy énem nagyokat ujjongott legbelül, amikor valamelyik régi, ismerős arc először a színre lépett. Újra kisgyerek voltam, és bár eljárt felettük az idő, de egy hatalmas öröm volt látni őket a mozivásznon.


Nem titkolom egy percig sem, hogy tartottam az új karakterektől. Oké, most a nagy öregek átadják a stafétabotot, de mi lesz később nélkülük? Hogy fognak az újak helyt állni majd? A The Force Awakens azonban kiválóan ágyazott meg az újoncoknak. A sokak által előre temetett John Boyega, a női vonalat erősítő Daisy Ridley, vagy a nagy kedvencem, Oscar Isaac is brillíroztak. Alakításaikban sem volt semmi kivetni való, és persze a karaktereik is teljes mértékig működtek. Ne feledkezzünk meg Adam Driver-ről sem, aki ugye Kylo Ren-t, az aktuális gonosz szerepét öltötte magára, ő szintúgy remekelt, akárcsak a többiek.

Az új trilógia építkezése elkezdődött: nincs minden szál elvarrva, és bár önálló filmként is kezelhető, de nagyon ügyesen alapoztak. Tekintettel arra, hogy mik történtek és, hogy miket vezettek fel, lesznek itt még érdekes dolgok. A kérdés az, hogy két év múlva Rian Johnson milyen irányba viszi el, lesz-e ő is annyira fan, mint Abrams most. Az alapozás megvolt, innen sokfelé lehet építkezni.

Egy túlmagyarázás nélküli, giccsmentes, ízig-vérig Star Wars-filmet vártam, olyan jelenetekkel, olyan szellemiséggel és lendülettel, amilyen a régi trilógia volt. És megkaptam. Egyszerre kapott el a retro-faktor és éreztem azt, hogy egy mai, modern sci-fit nézek. Abrams megcsinálta, az igazi fan-film, én pedig kezdve az "A long time ago in a galaxy far far away..." felirattól kezdve egyenesen az utolsó képkockáig minden percét végigvigyorogtam.


Megjegyzések

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

Top 10: Found Footage filmek

A ház hideg szíve / The Haunting [1963]

Közelebb / Closer [2004]

Top 10: Kedvenc vígjátékok