A cipőbűvölő / The Cobbler [2014]

Max Simkin (Adam Sandler) cipészként dolgozik, családja immár négy generáció óta műveli a szakmát. Magányos fickó, aki az anyjával él, jóformán semmi extra nincs az életében. Miután egyik gépe meghibásodik, az üzlet alagsorában talál egy régi masinát, amellyel ha megjavítja valakinek a cipőjét, az illető lábbelijébe bújva képes átvenni annak külsejét.

Ha valaki ösztönösen hátat fordít egy filmnek Adam Sandler neve láttán, az most lehet kicsit meglepődik, mert bizony A cipőbűvölő nem egy tipikus Sandler-film. Persze ez még nem azt jelenti, hogy egy kimondottan jó élményről van szó, de ne egy Nagyfiúk kaliberű, 'elesik, fingik, lehugyozza egy szarvas' szintű vígjátékra kell számítani. Van eleje, közepe, vége, dolgoztak a forgatókönyvön, egy csipet dráma is belefért, és most jön a legnagyobb bravúr: Adam Sandler sem a szokásos karaktert alakítja.

De még mielőtt túlzásba vinném a szuperlatívuszokat, muszáj megjegyezni, hogy a film így is csak egy korrekt szintet ér el. Megvannak az üdítő pillanatai, főleg, amikor Max rájön, milyen képesség birtokába jutott, és elszórakozik kicsit. A fő konfliktus forrást egyik kuncsaftja, a bűnöző Leon (Method Man) szála adja, akinek bőrébe bújva próbál kiszúrni a fickóval, de hirtelen elég nagy galibába sodorja magát. És itt jutunk el a film legnagyobb negatívumához, miszerint teljesen kiszámítható. Ahogy írtam is feljebb, valóban dolgoztak a forgatókönyvön, de csak annyira, hogy pont megálljon stabilan a lábán. És egyetlen perccel sem tovább. De legalább nem azt nézzük, ahogy Sandler a haverjaival random hülyéskedik a kamera előtt.

A cipőbűvölő lényegében egy teljesen tucatfilm, ami másfél órára mégis leköt. Sajnos a poénok nem ütnek nagyokat, maximum megmosolyogtatnak, de legalább Sandler játéka visszafogott, és jól tippelsz: ha éppen valaki bőrébe bújik, akkor nem őt láthatjuk, hanem azt, akinek felvette a külsejét. Ez valakinek már bőven előnyt jelent.

Valahol kellemes meglepetésként sikerült elkönyvelnem, mert ennél bőven rosszabbra számítottam. Egyszer minden fanyalgás nélkül végigültem, azonban nem is csettintettem a végén elégedetten, hogy na ez már valami. Hogy ajánlom-e? Ha herótod van Sandler-től, itt garantáltan nem fog az idegeidre menni, innentől pedig csak tőled függ, bevállalod-e vagy sem.