Static - Nincs menekvés [2013]

Ismeretlen lány csenget be az éjszaka közepén a gyermeküket gyászoló párhoz. A lány rémülten meséli el, hogy autója lerobbant, majd néhány gázmaszkos idegent látott a környéken. Ahogy azt pedig már gondolom kitaláltad, az idegenek a párocska házát is megkörnyékezik.




Na, már megint egy elcsépelt pszicho-thriller és slasher-horror keverék - gondoltam magamban, de mivel nagyon brain-off üzemmódban voltam, másra sem volt szükségem, csak egy kis aprításra. Hát mindent kaptam, csak azt nem.

A Static csak első ránézésre tűnik ennek, de ennél egy valamivel komplexebb képlettel állunk szemben. Egyrészt egy családi dráma. A gyermek elvesztését feldolgozni talán az egyik legnehezebb dolog a világon, és ha ezen egy pár tagjai más módszerekkel próbálják túltenni magukat, az általában nem vezet hosszú, közös jövőhöz. Az amúgy meglehetősen hosszúra nyúlt felvezetésben ezt mutatják be nekünk, majd megérkezik az éjszakai jövevény, később pedig a gázmaszkos alakok is betoppannak.


Ezzel kezdetét veszi a menekülés, amely nyomokban Ils és Strangers utánérzetet is tartalmazhat, azzal a különbséggel, hogy itt messze nem működnek olyan jól az adott jelenetek, nem beszélve jó néhány logikai buktatóról is, amelyek csak tovább süllyesztik a Static amúgy sem magas színvonalát. A végére pedig tartogatnak nekünk még egy csattanót is, ami sajnos... nem csattan akkorát. Érdekesnek érdekes, de nem kapsz gyomrost, lényegében az orrodnál fogva vezettek, de már ez a megoldás is inkább elcsépelt, mintsem ötletes. Valahogy így néz ki a Static összképe.

Nem kétség, hogy néha akadnak érdekfeszítőbb percei is, de már a meglehetősen döcögős első negyed órája gondoskodik arról, hogy igazából tök mindegy, csak mutassunk valamit, végtére is legyen meg a minimum 80 perc.

Nehéz rajt fogást találni, mert voltaképp belefér az egyszer nézhetős kategóriába. Egyszerűen csak nehezen pöccen be a motorja, amikor pedig beindul, akkor sem azt kapod, amire tulajdonképpen számítanál. Horrornak nem horror, a thriller-rész szódával elmegy, a legjobban talán a drámai szál lett eltalálva, de még így is túl kevés pozitívumot kapunk ahhoz, hogy bárkinek is ajánlani tudjam.


Megjegyzések

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

Final Cut - Hölgyeim és uraim [2012]

The Poughkeepsie Tapes [2007]

Top 10: Egyhelyszínes filmek

Stephen King: Az / It [1990]