Amnézia / Before I Go To Sleep [2014]

Christine évekkel ezelőtt balesetet szenvedett, azóta minden reggel, amikor felkel, törlődik a memóriájának egy része. Férje, Ben azonban kitart mellette. A nő viszont titokban egy orvossal, Dr. Nasch-al találkozgat, akinek tanácsára minden nap készítsen videófelvételt önmagának, ha új dolgokra derült fény az életével kapcsolatban. Lassacskán Ben egyre gyanúsabb lesz Christine számára.




S.J. Watson regénye nagy sikert aratott, és ahogy az lenni szokott, egy szép reggelen az a csúnya, gonosz filmszakma bekopogtatott az ajtaján, hogy megvegye a filmkészítési jogokat. Van ez így, elég sokszor, azonban a Before I Go To Sleep koncepcióját tekintve minden, de tényleg minden esély megvolt rá, hogy ebből egy igazán ütős thriller kerekedjen ki végül. De az esélyt elszúrták, elég rendesen.

Persze nem bíztak mindent a véletlenre, egy Nicole Kidman, egy Colin Firth és egy Mark Strong azért itt van nekünk, de három ilyen kiváló színész sem tudta menteni az amúgy menthetetlent. Mert ugyan hiába a felcsigázó szinopszis, hiába kapjuk sorban az újabb és újabb fordulatokat, ez a film mégis rettenetesen üres, ennek hatására pedig alig jut a nézőnek valami kapaszkodó.

Rowan Joffe fogta, felmondta nekünk a történetet, de ahhoz már lusta volt, hogy a főszereplő nő drámáját egy kicsit is megerőltesse, hogy ne csak egy sekélyes forgatókönyvet dobjon össze, valamint, hogy a kamera mögött ülve ne komponáljon nekünk mondjuk feszültségekkel teli jeleneteket, amelyek azért valljuk be, kötelező elemek egy thrillerben. Nem mellesleg a film meglehetősen vontatott, de szívem szerint tennék rá, csak kapjam el a fonalat, amit azonban nem sikerült.


Mindezektől eltekintve azonban nem egy nézhetetlen darabról van szó, nem bassza ki a biztosítékot, jó eséllyel végig fogod tudni ülni, de nagy megváltást ne várj. Nem az a film, amire emlékezni fogsz, az élmény - már ha lehet itt klasszikus értelemben vett élményről beszélni - maximum addig tart, amíg el nem kezdődik a stáblista, és egy picit örülsz, hogy másfél órával sikerült megúsznod.

A színészekre nem lehet panasz, még ha nem is életük alakítását tudhatják ezzel maguk mögött, de hozták a kötelezőt. Jómagam ugyan nem olvastam a könyvet, így nem vagyok tisztában vele, ott milyen végkimenetellel zárul a sztori, de tény, hogy a film esetében meglehetősen laposra sikerült. Pedig ha egy kicsit megerőlteti magát Joffe, bizony kreatívkodhatott volna bőven, hiszen ahogy halad előre a történet, egyre több és több variáció szóba jöhetett volna, hogy akár csak egy hangyányival édesebb legyen az a bizonyos keserű szájíz, amivel ott hagyjuk a filmet.

Egy simán kihagyható, közepes darab, azonban ha nincs más néznivaló (de tényleg nincs más!), akkor legfeljebb csak másfél órát pazarolsz el az életedből.


Megjegyzések

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

Top 10: Found Footage filmek

A ház hideg szíve / The Haunting [1963]

Közelebb / Closer [2004]

Halálos hallgatás / Dead Silence [2007]