Az útvesztő / The Maze Runner [2014]

Ismeretlen srác egy rácsos liftben ébred. A felvonó teljes erővel száguld felfelé, majd amikor
megérkezik, egy csapat fiú fogadja egy tisztáson, amelyet hatalmas falak ölelnek körbe.  A falakon túl egy folyamatosan változó, gigantikus labirintus van felépítve, amelynek kapuja naponta kétszer kinyílik, éjjelente pedig vérszomjas szörnyek hangjai szűrődnek át. Kiderül, hogy havonta érkezik új ember a csapatba, a fiatalok pedig egy komplett kolóniát szerveztek meg, hogy fenntartsák a rendet. Senki nem emlékszik előző életéből semmire. Hősünk azonban hajthatatlan, mindenáron kiakar jutni az útvesztőből.

Ifjúsági regények jönnek, mennek, a belőlük készült filmek úgyszintén: a Twilight után nem volt kérdés, hogy valamivel pótolni kell az erre éhes fiatalok étvágyát. Jött is gyorsan a Hunger Games, amely minőségét tekintve nem kapott globális fikaáradatot, de nem volt megállás: The Host, Giver, Divergent, és most a The Maze Runner.

Az esetek többségében általában tartózkodom az ilyesfajta moziktól, de Az útvesztő valamiért, franc se tudja miért, mégis felkeltette az érdeklődésem. Érdemes felkészülni, hogy leszámítva az alapszituációt, az újdonság varázsától maximálisan megfosztottak minket. Tömény sablon-lavina az egész film, a nagy galibákat keltő főszereplőtől kezdve a kötekedő alfahímen át a karakterek többsége igazi lerágott csont, miközben a cselekmény sem egy nagy was ist das, a legtöbb lépés, fordulat, szituáció nagyjából előre megjósolható.


De hiába minden kiszámíthatósága, amit a számtalanszor kitaposott ösvényen végigjárva vonszol végig az orrunk előtt, és hiába a közel két órás játékidő, a The Maze Runner még így is belecsúszik a nézhető kategóriába. Egész egyszerűen mindig történik valami, ami mellőzi az unalmat, ráadásul a költségvetés is meglátszik a film látványvilágán. Még ha nem is fogjuk elhagyni az állunkat a képi világtól, de nagyon pofásra sikeredett.

Nem fogod megkapni minden idők legjobb színészi alakításait, de láthatsz ismerős arcokat egy We're the Millers-ből, vagy egy Game of Thrones-ból. Úgy igazából mindenki elvan a maga kis kétdimenziós karakterével, ki így, ki úgy, senki sem kiemelkedő, de senki sem olyan bődületesen pocsék. A befejezés érdekes, egyértelműen folytatásért kiált, amit majd valószínűleg meg is fogok nézni, de annyira azért nem dobtam hátast, hogy egy mozijeggyel megtámogassam.

Ugyan nem kaptam kedvet a többi young adult-filmhez, de ha hozzávesszük az amúgy minimális elvárásaimat, amiket látatlanban tápláltam a The Maze Runner iránt, nem koppantam, viszont nem is ez volt a közelmúlt legjobb filmélménye. Ajánlott, de csak óvatosan!

6/10


Megjegyzések

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

Top 10: Found Footage filmek

Közelebb / Closer [2004]

A ház hideg szíve / The Haunting [1963]

Exists [2014]